Habár az akkumulátorok működése nem bonyolult, meghibásodási okai már nem ilyen egyértelműek. Van, amikor észrevétlenül romlik az állapota, és egy fagyos reggelen egyszer csak nem indul a kocsi. Előfordul olyan is, hogy ránézésre sérülésmentes, nem csináltunk vele semmi extrát, mégsem pörgeti be a motort. Az autótulajok körében nem mindenkinek számít nagy anyagi tételnek egy új akksi vásárlása, mégis sokukat foglalkoztatja, hogy hogyan lehet megelőzni az alkatrész meghibásodását, minél jobban elodázni az akkumulátor cserét?

Sok múlik a visszatöltés idején

Az akkumulátor idő előtti elromlásának megelőzéséhez fontos, hogy indítást követően a lehető leghamarabb visszatöltődjön, valamint parkolásnál ne szívjon elektromos áramot. Az európai modellekben nem viszik túlzásba a generátor méretét és gyorsaságát sem, ugyanis nagyobb fordulatszámon tudja csak elérni a hőmérséklethez viszonyítva, átlagkörülmények között mondva optimális 14,4 voltos töltőfeszültséget. Az európaiakkal szemben az eltérő kivitelezésű, nagy tekercsszámú japán generátorok jóval hamarabb, alacsonyabb fordulatszámon kezdik visszatölteni az akkumulátort. A két technológia közti különbségek leginkább a rövidtávú, városi autózásnál ütköznek ki. Miután pedig elöregszik az alkatrész, elhasználódnak a szénkeféi, megadja magát a feszültségszabályzó, még hangsúlyosabbak lesznek az európai és japán konstrukció közti differenciák. Általános tapasztalatok alapján tehát a japán kocsik akár idősebb korukban is gyorsan, optimális feszültségszinten töltik vissza az akkumulátort, miközben az európaiak nem.

Nézd át precízen az autót

Ha az akkumulátor teljesítményének gyengülését érzed, akkor vizsgáld át alaposan a kocsidat. Ellenőrizd le, hogy optimális a töltőfeszültség, van-e olyan berendezés, amely szívja az áramot parkolás közben. Sokat gyorsíthat az akkumulátor degradációján a helytelen autóhasználat. Ha csak nagyon ritkán, vagy sűrűn, de csak városon belül furikázunk a kocsival, akkor nem jut elég idő a generátornak, hogy visszatöltse az indításkor kiszívott energiamennyiséget. Főleg akkor, ha menet közben még az ablakfűtést is bekapcsoltuk, vagy maxon pörgettük a ventillátort párátlanításhoz, mialatt ködlámpával próbáljuk enyhíteni a körülményt. Nem csak az akksi, de más alkatrészek számára is a rendszeresebb, nagyobb távú kocsikázás az optimális. Persze a ritkán autózó sofőrök emiatt még nem fognak minden másnap kocsiba ülni, és furikázni. Számukra ajánlott a szinten tartásra tökéletes csepptöltő beszerzése, alkalmazása. Ezt elegendő időközönként – mondjuk havonta – rácsíptetni a kocsira, és az akksi meghálálja majd. Valamelyest ellensúlyozzuk vele a kisáramú fogyasztást, valamint az alacsony töltéssel történő huzamosabb állást. Azoknál az akksiknál, melyeknél bele lehet kukkantani a cellákba, ajánlott legalább minden olajcserénél ellenőrizni a folyadékszintet. Utántölteni kizárólag csak desztillált vízzel lehetséges! Amennyiben a motortérbe szerelik gyárilag az alkatrészt, érdemes lehet a gyárilag is sokszor alkalmazott bebugyolálás is, melynek segítségével a hősugárzást taszító szigetelőanyag óvja az akksit a túlzott hőtől, valamelyest pedig a felforrósodott alkatrészek által kibocsátott melegtől is.

Útravalóul

Összefoglalásul tehát: ha meg szeretnéd hosszabbítani a kocsid akkumulátorának élettartamát, ne feledkezz meg az ideális töltőfeszültség fenntartásáról, mely átlaghőmérsékletnél kb. 14,4 voltot jelent. Arra is figyelj, hogy fixen rögzüljön az alkatrész a kocsiban, hogy ne érhessék káros rezgések. Amennyiben ritkán autózol csak, ápold megfelelően az akksit.