Az autó akkumulátorok működését viszonylag egyszerűnek tekinthetjük, ám meghibásodásuk sokszor okoz fejtörést. Ha kiég egy autóizzó, magától értetődő a helyzet. Ám az indítóakkumulátorral közel sem ilyen egyértelmű a dolog: apránként, sokszor minden jel nélkül gyengül el. Egyszer csak pedig, egy fagyos hajnalban már be se tudjuk indítani a kocsit. Vannak az egyszer „csak úgy” tönkremennek helyzetek, amikor szemmel láthatóan sérülésmentes, mi sem tettünk vele bármi rendkívülit. Élettartamukat illetően elég nagy szórást figyelhetünk meg: a pár hónaptól a tíz éven át, bármennyi lehet. Lehet, hogy nem mindenkit vág földhöz egy új autóakksi tíz-harmincezer forintos vételára, mégis sokan szeretnék tudni, mivel tudják meghosszabbítani a működési idejét.
A legegyszerűbb karbantartás: a megfelelő töltés
Az akkumulátor pusztulásának legegyszerűbb megelőzési módja, ha bizonyos időközönként feltöltjük. Az autómotor töltési rendszere valójában csupán szinten tartásra jó csak, azaz a hidegebb évszakokban már nem elég, ha pár hetente csak 1 órát járatjuk a faluban. Főleg olyankor, ha a kocsi nyílt cellás akksival működik, mert annak folyamatosan vizsgálni kell az elektrolit szintjét. Ezeknek a töltésénél vízbontás zajlik le, vagyis oxigén és hidrogén kerül ki a rendszerből. Ezeket desztillált víz utántöltésével kell helyettesíteni, mivel a folyadékszint csökkenésével a tárolókapacitás is kisebb lesz.
A nyílt cellájú akkumulátorok töltésekor jobb, ha kiszereljük a kocsiból, majd levesszük róla a cellákat lezáró kupakokat. Ezután a megfelelő pólusra kell kötni az akksi töltőt, a folyamat befejeztével pedig újra megvizsgálni a folyadék szintjét. Ezt követően a cellák visszazárása következik.
Ezzel ellentétben a zárt cellájú, „gondozásmentes” akkumulátorok esetében nem kell törődni az elektrolitok utánpótlásával, mivel ezeknél egy szelepen át távozik a gőz, ám utólag nem tudjuk betölteni. A zárt cellás verzióknál, elég, ha csak a töltéssel ápoljuk őket, ami jóval egyszerűbb, mivel csak egy töltőkivezetést kell felszerelni, majd elég csupán rádugni – nincs szükség külön csavarozásra, idomok megbontására, stb. Pontosabban létezik még egy csel, a szulfátoldó eszközök évenkénti használata. A modernebb szervizek kivétel nélkül rendelkeznek ilyen műszerrel, ám ha elvisszük autónkat, készüljünk fel, hogy a művelet több, akár 3 napot is igénybe vehet az akksi elhanyagoltságától függően.
Léteznek még egyéb akksi élettartam-növelő praktikák is
Az egyik legegyszerűbb tanács, amit adhatunk, az az, hogy időszakos szervizeléskor ellenőriztesd az akkumulátor állapotát is. Ilyenkor megbizonyosodnak róla, hogy optimális a töltöttségi állapot, illetve az indítási teljesítmény is. Nem szokták kihagyni a kocsi elektromos hálózatának áramfelvételét, pontosabban annak bemérését sem. Ha túl magas az érték, az is vezethet az akksi teljes lemerüléséhez.
Te magad, otthon is tehetsz az alkatrész működési idejének növeléséért. Érdemes évente minimum kétszer ellenőrizned az akkumulátort, és ha már régebbi, akkor telente akár havonta is érdemes elvégezned. Fontos az is, hogy mindig szárazon és tisztán tartsd, ugyanis a külső burkolatra kerülő nedvesség rövidzárlatot okoz, ami pedig önkisüléshez vezethet. Beszereléskor érdemes bezsírozni a póluscsatlakozókat, a sarukat a lehető legszilárdabban meghúzni.
A vezetési technikánk is befolyásolhatja az akkumulátor élettartamát: a motor indításakor tartsd kinyomva a kuplungpedált, mivel így jóval kevésbé mérséklődik az önindítóra hatást kifejtő mechanikai ellenállás, ezáltal pedig annak áramfelvétele is. Ugyanígy ajánlott az indításkor minden, nem „létfontosságú” elektromosság fogyasztót kikapcsolni, mint például a légkondit vagy a multimédiás lejátszót. Azt pedig már mondanunk sem kell, hogy lehetőleg kerüld el az akksi teljes lemerülését, vagyis például ne felejtsd bekapcsolva a világítást…