A dízel részecskeszűrő (DPF) regenerálásának két típusa létezik, amely a vezető vagy a szerelő külső beavatkozása nélkül is megtörténhet. Az első a passzív regeneráció, amely akkor történik, amikor az intenzív használat során elért magas kipufogógáz-hőmérséklet – akár hosszú autópályás vezetés, akár hegymenet – automatikusan leégeti a benne rekedt dízelszemcséket. A másik a DPF aktív regenerálása, ahol az ECU úgy van programozva, hogy elindítsa az égés utáni üzemanyag-befecskendezést, hogy növelje a kipufogógáz hőmérsékletét és elégesse a bent ragadt részecskéket, amikor a szűrő körülbelül 50 százaléka már megtelt. Na de mi a helyzet, ha a sofőr szeretne közbeavatkozni a folyamatba, vajon érdemes bőgetni a motort, hogy rásegítsen a tisztító metódusra? Nézzünk utána!
Mi az a dízel részecskeszűrő amúgy?
Nem sok sofőr tudja, mi az a dízel részecskeszűrő, röviden DPF – egészen addig, amíg komoly pénzbe nem kerül a szervizelése. A DPF probléma miatt meghibásodott autók mizériáját lényegében egyetlen tényező okozza, mégpedig az, hogy a DPF eltömődik a koromtól, mert a sofőr figyelmen kívül hagyja a figyelmeztető lámpát. Vajon, mik azok a kardinális dolgok, amiket a DPF dilemmáról tudni kell? Mi is az a DPF pontosan? A dízel részecskeszűrő minden 2009 óta újonnan eladott dízelmotoros autó kipufogó rendszerében megtalálható. Ez egy létfontosságú alkatrész, amely lehetővé teszi az autók számára, hogy megfeleljenek az egyre szigorúbb károsanyag-kibocsátási jogszabályoknak. A DPF feladata, hogy felfogja a kompressziós gyújtású égési folyamat során keletkező részecskéket, és ezáltal megakadályozza, hogy káros füst kerüljön a légkörbe. Hogy hogyan működik? Mint minden szűrő, a DPF is fokozatosan eltömődik természetesen a beszorult koromtól. Az autót azonban úgy tervezték, hogy megtisztítsa ezt a filtert, hamuvá alakítva a felhevített a maradékot, majd kilökve a rendszerből. Ez körülbelül 450-500 kilométerenként meg is történik, akár autópályás sebességgel haladva, akár azért, mert a motorvezérlő egység elindítja az úgynevezett regenerációt a kipufogógáz hőmérsékletének mesterséges emelésével.
Mi a teendőd, ha látod a figyelmeztető lámpát?
Először is nézd meg autós kézikönyved, hogy pontosan, hogy is néz ki a sajátod, és hol található! Amikor pedig kigyullad, itt az ideje hosszabb távra vinni a járművet, lehetőleg gyorsabb úton, például egy jól járható autóúton vagy még inkább autópályán. Ha legalább 10-15 percen át képes vagy minimum 70 kilométer per órás vagy nagyobb sebességgel vezetni, a DPF-nek regenerációs módba kell kapcsolnia, és el kell égetnie a kormot, amely megszünteti az eltömődést. A gondok megelőzéséhez a futásteljesítményeden kell elgondolkodnod tehát. Ha a megtett kilométerek többsége csak rövid utakat foglal magában, vagy folyamatosan olyan megálló-induló forgalomban ülsz, ahol az autó soha nem teljesedhet ki, inkább benzinest vegyél dízel autó helyett, mert a DPF szűrőd így biztosan nem fog megfelelően tisztulni. De mi a helyzet a főcím tekintetében: vajon van alapja annak a városi legendának, hogy bőgetni kell a motort, amikor regenerálódik a DPF? Nos, ugye a folyamathoz nagyon magas kipufogógáz hőmérsékletre van szükség, de kell hozzá a jármű sebessége is. A regeneráció ügymenete nyilván függ a felhalmozódott korom mennyiségétől, a motor típusától és a jármű működési feltételeitől is, de az említett két faktor nem mellőzhető, vagyis önmagában bőgetni a motort nyilván nincs értelme, de az biztos, hogy a regenerációs folyamatot elősegíti, ha a megszokottnál kisebb sebességfokozatot használsz, ahol lehetséges, hogy magasabb motor-fordulatszámot érjen el az autód, de erre csak akkor van szükség, ha képtelen vagy megvalósítani a fent említett normál procedúrát, és az is nyilvánvaló, hogy a legoptimálisabb a standard, megszokott művelet.
