Az autók számos vezetéskönnyítő alkalmazása közül az egyik legkedveltebb a tolatóradar. Manapság a modern autókban már szériatartozék, azonban korábban csak extraként volt kérhető, ezért ma is sok kocsi közlekedik nélküle. Sebaj: ha szükségét érezzük, utólag is beszereltethetjük a járműbe!
A tolatóradar
Aki még nem vezetett olyan járművet, az nem tudja, hogy mekkora segítséget jelent parkolás közben a tolatóradar. Persze, a járművezetői vizsgán nélküle is meg kell tanulnunk parkolni, azonban sajnos láthatjuk, hogy ez mégis sokaknak nehézséget okoz. Ők nem mernek az általuk szűknek érzett helyeken megállni, holott a gyakorlott sofőr tudja, hogy az általa vezetett járműnek mekkorák a paraméterei, és érdemes-e az adott helyre megkezdeni a parkolást vagy sem. Még utóbbiaknak is segítséget jelenthet a tolatóradar, hiszen bármikor elsétálhat a kocsi mögött egy állat vagy éppen egy gyermek, de az sem kizárt, hogy túl magas a padka, vagy egy látótérből kikerült fatönkre szaladhatunk rá. A tolatóradar ugyanis jelez, bármilyen akadály is kerül a jármű mögé, így pedig elkerülhetjük a baleseteket, és az autónkban sem okozunk károkat egy koccanás miatt. A berendezés nagyon egyszerűen működik: ultrahang frekvencia hullámokat bocsát ki, amelynek segítségével az érzékelők megállapíthatják, hogy van-e valami az autó útjában. A jól bekötött radar azonnal bekapcsol, ha hátramenetbe kapcsoljuk a kocsit, amit egy hangjelzéssel ad a tudtunkra. Ha van valamilyen akadály mögöttünk, azt nagyjából másfél méteres távolságnál jelzi egy csipogással, majd, ahogy közeledünk felé, egyre sűrűsödnek ezek a hangok, amíg végül folyamatos sípolássá válnak. Ez utóbbi nagyjából harminc-negyven centiméteres távolságnál hallható, innentől a berendezés már nem tudja pontosan megállapítani a távolságot. A tolatóradar használata tehát nem helyettesítheti a sofőrt, a parkoláshoz szükség van továbbra is a gondos körültekintésre és odafigyelésre.
A tolatóradar beszerelése
A berendezés bármelyik autóhoz beszerelhető, amelyikből hiányzik. Az érzékelőket a hátsó lökhárítóba kell süllyeszteni, vagyis mindenképpen ki kell fúrni az elemet, azonban, ha megfelelő körültekintéssel végzi a szakember a feladatot, akkor a felkerült alkatrészeken kívül semmilyen más különbséget nem érzékelhetünk a kocsin. Érdemes ezért a megfelelő helyeken elvégeztetni a beszerelést, ráadásul az érzékelők elhelyezése is előre meghatározott, az elektronika bekötése pedig laikusként nem egyszerű művelet. A biztos működésért ne sajnáljuk az alkatrész telepítésének költségét otthagyni a szakszervizben. Maga a tolatóradar egyébként nem túl drága, ha már egy koccanást megúszunk vele, akkor az abból adódó javításra, fényezésre szánt összegből bőven ki tudjuk fizetni. Megéri tehát meggondolni a beszerelését. Aki azért nem ül autóba, mert úgy érzi, hogy nehezen megy a parkolás, bizonytalan az autó méreteit illetően, annak óriási segítséget jelenthet az eszköz. Többé nem kell a bevásárlóközpont előtt, a legtávolabbi üres helyen megállni, ahol legalább két-három autónyi távolságra van a legközelebbi jármű, félve, hogy tolatáskor meghúzzuk. Ennél is jobban használható párhuzamos parkolásnál, ahol nehezebb felmérni, hogy a mögöttünk álló kocsi milyen messze van tőlünk. Sőt, parkolóházakban, vagy éppen a garázsba történő beálláskor sem kell aggódnunk, hogy nekimegyünk a falnak, ha tolatva próbálunk beállni a megfelelő helyre. Persze, a tolatóradartól nem tanul meg senki parkolni, az továbbra is nagyrészt a vezető jó döntésein múlik, még az eszköz használata mellett is.
