Az EGR szelep rendkívüli módon megosztja az autós társadalmat; sok tulaj csak egy szükségtelen alkatrészként tekint rá. Szerintük csak egy új, drága hibaforrás került az alkatrésszel a kocsiba. De vajon tényleg felesleges? A gyártók nem véletlen szerelik az autókba, ugyanis csak ennek segítségével képesek a modellek az egyre szigorodó környezetvédelmi elvárásoknak, előírásoknak eleget tenni.

Kipufogógáz visszavezetés a szívócsőbe

Fejezetünk alcíme gyakorlatilag az angol EGR (exhaust gas recirculation) mozaikszó tükörfordítása. Az AGR szelepként is ismert alkatrész a kipufogógáz szívócsőbe történő visszavezetéséért, s ebből adódóan a motorba kerülő levegő hőmérsékletének szabályozásáért felel. Az első EGR szelepek még kizárólag pneumatikusan szabályozható, mozgatható változatban készültek – csupán egy tányérszelep végezte ezeket. Az alkatrész modernizálásával, idővel bevezették a pneumatikus visszacsapó-, ill. korlátozó, továbbá késleltető-szelepeket is. A korszerű motorokhoz azonban ezek már nem bizonyultak elegendőnek: a gyártók kifejlesztették a teljesen elektromos irányítású szelepeket. Ezekkel már bármilyen motorterhelés esetén garantálni tudták, tudják a rövid reakcióidőt, illetve a precíz szabályozást.

Magától értetődő, hogy az autó rendszereinek komplexebbé válása miatt könnyebben csúszhatnak hibák a gépezetbe. A sok kicsi EGR szelep bizony eltelítődhet a motorból távozó gázokkal – ez a leggyakoribb meghibásodási okuk, ilyenkor megoldás lehet az EGR szelep tisztítás. Ügyfeleink sokszor arra is panaszkodnak, ha EGR szelep meghibásodást észlelnek, hogy a vákuumcsöveknél lehet valami gond. A szelep nem megfelelő nyitása-zárása is szülhet problémákat. Ilyenkor nem továbbítja a motorba visszavezetett levegőt, s emiatt a távozó gázokat sem tudja a rendszer utánégetni. A léghőmérséklet nem optimális szabályozása pedig már csak hab a tortán. Ha már azt érzed, hogy csökken az autód teljesítménye, netán nő az üzemanyag fogyasztás, esetleg hangosan zajong a motor, akkor EGR szelep hibára is kezdhetsz gyanakodni. Ilyenkor valószínűleg az történik a háttérben, hogy a szelepre rakódott koromtól nem képes zárni az alkatrész. A telerakódás miatt túl sok, kevés oxigént tartalmazó kipufogógáz kerül az égéstérbe.

EGR hiba jelek benzines és dízeles kocsikban

Az EGR meghibásodásának tipikus jelenségeit két táborra oszthatjuk: más-más tipikus hibák jelentkezhetnek a benzin- és dízelüzemű autók esetében. A benzines motorokban kevesebb korom képződik, így szerencsére ezeknél viszonylag ritkán romlik el az AGR. Amennyiben mégis megtörténik a baj, akkor azt valószínűleg az intenzív hőterhelés okozza, ilyenkor ugyanis az elektronika bedobja a törölközőt, mechanikus szerkezetnél pedig átszakad a vákuumdob membránja. Az elektromos EGR szelep hibáját tárolja a rendszer; az elektronikus hibát leghamarabb a motorhiba jelző lámpa felvillanásából észlelhetjük. Vákuumos változatok esetében sajnos csak az ösztöneink súghatnak nekünk: ha alapjáratban ingadozni kezd a motorteljesítmény, netán bedadog, beráz a motor, akkor biztosan EGR gond áll a háttérben. A jobbik eset az, ha zárva marad a szelep – ilyenkor van, aki csak a következő műszaki vizsgán észleli a hibát, mivel a kocsit nem engedik át. Ilyen esetekben kizárólag az AGR csere jelenthet megoldást.

A dízelmotorok esetében már kicsit komplikáltabb a történet. Ezekben a kocsikban sokkal több korom képződik, vagyis az EGR szelep bekoszolódása, a koromlerakódás egy idő után elkerülhetetlenné válik. Persze sokat tudunk hosszabbítani az alkatrész élettartamán a vezetési stílusunkkal, szokásainkkal. A tipikus városi autósoknak, akik csak munka-otthon-bevásárlás ingázásra használják a kocsijukat, garantáltan idő előtt használódik majd el az EGR szelepük. A „városi üzemben” akár – a motor állapotától is függően – már 15 000 kilométer után teljesen bekormosodhat az alkatrész.