Mi baja lehet a kocsinak az eliszaposodott olajtól?

Mi baja lehet a kocsinak az eliszaposodott olajtól?

Azokban az autókban, melyeket főleg városi ingázásra használnak, netán ásványi vagy félszintetikus motorolajat alkalmaznak bennük, olajiszap, más nevén olajsár alakulhat ki. Nem árt vigyázni vele, ugyanis idővel eltömíti a belső vékony furatokat, emiatt pedig az olajszivattyú képtelen lesz a kellő mennyiségű olaj átpumpálására a hengerfejhez. Hosszabb távon pedig tönkremegy a hidrotőke, a vezérműtengely, de még a szelepek is. Árulkodó jelei lehetnek az eliszaposodásnak a növekedett motorzaj, az üzemanyag-fogyasztás emelkedése, a bizonytalan hidegindítás. Bármelyiket is tapasztalod, mielőbb nézesd meg az autód!

Az olajiszap kialakulásának megelőzéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelő kenőanyagot alkalmazzunk a kocsiban. Illetve, lehetőség szerint, ne kizárólag városban, néhány kilométeres távolságokra használjuk, mivel ez extrém terhelést jelent számára, a sok hidegindítás – főként a benzines autóknál – pedig idővel rontja a kenőanyag állapotát, hígítja azt. Tovább növelheti az iszaposodás esélyét egy esetlegesen elmulasztott vagy későn végzett olajcsere, az elhasználódott folyadéknak ugyanis romlik a kenőképessége.

Az iszaposodás következményei

Alapvetően a modern, megfelelő tervezésű motorolajakba olyan detergens, illetve diszpergens adalékokat kevernek, melyek „maguktól” feloldják a szennyeződéseket, illetve a kenőanyagban tartják mindaddig, míg el nem ér a szűrőhöz. Így bizony, ha olajsár lerakódást tapasztalsz az autódban, akkor nagy esély van rá, hogy nem megfelelő motorolajat öntöttél bele. Orvosolhatják a helyzetet valamelyest a különböző motortisztító adalékok, melyek akár a régi lerakódásokat is fel tudják oldani. Ezek alkalmazása nem kíván túl nagy szakértelmet, csupán annyit kell tenni, hogy még olajcsere előtt beletöltöd a motorba, és autózol egy kicsit utána. Hogy mennyire kicsit, azt gyártója válogatja, az adalék flakonján azonban mindig jelölik az előírt időtartamot/távolságot. A minőségi motortisztítók lemossák az olajsárt, s a többi szennyeződést is, így tehát üzembiztosan tartják az erőforrást, segítségükkel elkerülhető az elégtelen kenés kialakulása.

Az iszaposodás következtében úgymond „besülnek” a dugattyúgyűrűk, csökken az olajcsatornák átmérője, idővel pedig eltömődnek. Az egyik legsúlyosabb következmény tehát a kenéshiány és a nem megfelelő hőelvezetés. A dugattyúgyűrűk besülése mellett gond lehet még, hogy a felhevült kipufogógázok lejutnak a karterba, s égetni kezdik a motorolajat. Ha nem észleljük időben a problémát, akkor ez a folyamat egészen addig ismétlődik, amíg az erőforrás teljesen fel nem mondja a szolgálatot. A hidrotőkés erőforrások esetében a szelephézagok állításáért felelős alkatrész cseréjével is számolhatunk, ugyanis ez is telerakódhat olajsárral. Összefoglalóul tehát mindig a gyárilag előírt, jó minőségű motorolajat öntsd az autódba!

Melyik a jobb választás olajsár ellen: ásványi vagy szintetikus?

Azért a motorolajok kapcsán érdemes még egy dologra kitérni, mégpedig, hogy bizonyos típusok „előnyösebbek” az olajiszap kialakulásának megelőzése szempontjából. Jóllehet, sokan választanak ásványi olajokat, mert olcsóbbak, de azoknak, akik meg akarják őrizni a motor élettartamát (és a gyártói előírás is lehetővé teszi), inkább a szintetikus változatokat ajánljuk. A szintetikus kenőanyagok nem oxidálódnak annyira, mint ásványi társaik, magyarán jelentősen kevesebb olajsár rakódik le az alkalmazásuk mellett. Mindemellett megbízhatóbban tartják az erőforrás teljesítményszintjét akár extrémebb körülmények között is, mivel viszkozitásuk stabilan marad a kánikulában, de még a fagyokban is. Ezekkel gyorsabban beindul a kenés a hidegindítások alkalmával, mivel korábban odaérnek a motortérbe, mint az ásványi változatok. Nagy előnyük még, hogy nem párolognak annyira, azaz ezeknél hosszabb az olajcsere periódus – nem csak a környezetet, de a saját pénztárcánkat is kíméljük vele.