Bár a hazai autókban egyre több fedélzeti kamerát találunk, a felvételek felhasználásának kérdésére nincs egyértelmű szabályozás Magyarországon. Nyugati európai országokban büntetést is kaphatunk a kamerahasználatért.

Fölényben az oroszok

A közösségi médiában könnyen beleszaladhatunk olyan balesetekről készült felvételekbe, amelyek Oroszországban készültek, tőlünk nyugatabbról viszont kevesebb ilyen tartalom kerül elő. Az ok nem csak a vezetési szokásokban keresendő, hanem abban is, hogy minden országban más a fedélzeti kamerák használhatóságának szabályozása. Tőlünk keletre az az elterjedtebb, hogy engedélyezik az ilyen felszereléseket, azaz szabad a kamera felszerelése. Ezekkel általában baleseteket és szabálytalanságokat dokumentálnak, a felvétel pedig bizonyító erejű lehet egy vitás kérdésben vagy kárrendezésnél. Ha a balesetnek voltak szemtanúi, egyszerűbb megállapítani, hogy ki volt a hibás, de ha senki nem látta azt, hasznos egy fedélzeti kamera képe.

Ausztriában a legszigorúbbak

Magyarországtól nyugatra néhány helyen tiltják az ilyen adatrögzítést. Horvátországban, Szerbiában és Olaszországban nincs szabályozva a kamera használata, de ha nyaralni indulunk, érdemes leszerelni az eszközt, mert például Ausztriában komoly büntetést kaphatunk. Baleset esetén ugyanis nem adhat át magánszemély fedélzeti kamerával készített felvételeket a rendőrségnek, mert közúton csak a rendőrség jogosult digitális felvételeket készíteni. Svájcban, Svédországban és Portugáliában szintén nem engedik fedélzeti kamera használatát. Itthon nincs egyértelmű szabályozás, de egyetlen jogszabály sem tartalmaz a kamerák használatára vonatkozóan tiltást. Ha valaki beazonosítható a felvételen, vagy olvasható egy másik autó rendszáma, engedély szükséges tőle a közzétételhez. Ha egy baleset után nem nyilvánvaló, ki volt a hibás, a bíróságon jó eséllyel felhasználható a felvétel, de ez nem jelenti azt, hogy nem büntet meg érte az adatvédelmi hatóság.