A dízel befecskendezők története az 1990-as években kezdődött, amikor a Fiat megtervezte az úgynevezett common rail rendszereket. A Bosch, miután megvásárolta az alkatrészek szabadalmát, továbbfejlesztette őket, hogy sorozatgyártásban is készülhessenek. Az injektorok megterhelő munkát végeznek az autók üzemanyag rendszerében, ezért viszonylag gyakran meg is hibásodhatnak. Cikkünkben néhány hibajelenségre hívjuk fel a figyelmet, hogy időben megjavíttathasd dízel szervizben, ha baj van.
A befecskendezők létrejötte
Minden 1997 októberében kezdődött… A Fiat ekkor mutatta be az első dízel befecskendezővel szerelt, common rail rendszert alkalmazó modelljét, az Alfa 156-ot. A német autógyárak sem akartak lemaradni a modern, hasznos találmányról, ezért a Mercedes a 220CDi modelljét is common rail rendszerrel látta el. A dízel injektor a common rail „szíve”, elengedhetetlen központi alkotóeleme. Azért adták a rendszernek ezt a nevet, mert az összes befecskendező egy „közös”, azaz railcsőre kapcsolódik.
A klasszikus és a common rail dízelmotorok között annyi a különbség, hogy a hagyományosnál minden injektornál külön idéződik elő a porlasztónyomás, míg az utóbbi esetében már külön zajlik a nyomás kialakítása, illetve a befecskendezés is. A gázolaj a common rail-ben, azaz a közös csőben magas nyomás alatt időzik, és csak akkor indul meg a különböző befecskendező szelepekhez, ha már felhasználásra kerül. Az injektor ilyenkor épp annyi gázolajat nyom az égéstérbe, amennyi pont indokolt. A common rail rendszer még alacsony fordulatszámon is legalább 1500 bar nyomás alatt működik. Ennek a magas nyomásnak köszönhető, hogy nagyon finomra tud porlasztódni a gázolaj. De mégis miért jó ez? Jelentősen tisztább és minőségibb égés tud lezajlani.
A dízel befecskendező hiba jelei
Az injektor hibát még laikusként is viszonylag könnyen észre lehet venni; elég látványos, jól érzékelhető jelei vannak a meghibásodásának. Már az gyanússá válhat például, ha a szokásosnál jóval többet fogyaszt a kocsi, de ezen kívül semmi más baja nincs. Ha azt tapasztalod, hogy hidegen (pláne ha melegen) nehezebben indul a kocsi, akkor is bujkálhat injektor hiba a háttérben – főleg, ha egyáltalán nem bírod beindítani. Amikor pedig sikerül beindítani, akkor ingadozik az alapjárat, és lehetetlen néveleges alapjáratot konfigurálni benne. Nagy a valószínűsége, hogy meghibásodott az injektor, amikor menet közben lomha lesz a kocsi, alig akar gyorsulni, nehezen, lassan reagál a gázpedál nyomására. Ilyenkor hiányzik a motor végteljesítménye. Minden bizonnyal gond van az injektorokkal, ha környezetvédelmi vizsgálat alkalmával a határérték felett mérik a kipufogógáz károsanyag tartalmát (HC, CO). Ha az említett jelek egyikére sem figyelnél fel különösebben, akkor a hibakódok, illetve a műszerfalon felvillanó hibajelző lámpa egyértelmű jelét adja a problémának. A motorvezérlőben olyan hibakódok kerülnek mentésre, amik törlést követően ugyanúgy visszajönnek – ezek leginkább a lambdaszonda meghibásodását jelzik, holott az kifogástalanul működik.
A cikkben ismertetett hibajelenségeket persze eredményezheti más alkatrész meghibásodása is. Épp ezért, ha bármelyik jelenséget tapasztalod a kocsin, akkor érdemes kiszereltetni, és bevizsgáltatni a befecskendezőket egy szervizben, ha az otthoni műszeres diagnosztikával nem jutottál előrébb a probléma kiderítésében.
