A fékrendszer annak ellenére, hogy milyen fontos szerepet tölt be, meglepően kevés figyelmet kap a legtöbb autóstól. Fontos lenne észben tartanunk, hogy nem csak akkor kell rá figyelni, amikor már baj van vele, vagy amikor olajcseréért kiállt.

Nézzük, hogyan is működik

A fékrendszer a gépkocsi legfontosabb biztonsági berendezése, amely a mozgási energiát súrlódás révén hőenergiává alakítja, miközben lassítja, szükség esetén meg is állítja a járművet. A súrlódó alkatrészek a futóművön, a jármű kerekeihez rögzítve vannak elhelyezve. Ezek két, fékezéskor egymáshoz szoruló felületet képeznek, egyfelől a féktárcsa vagy fékdob nagy igénybevételt is kibíró felületével, másfelől a fékpofákhoz rögzített súrlódó, ezért gyorsabban kopó fékbetétek érintkezésével. Ezt az érintkezést a fékpedál lenyomásakor a fékmunkahengerben megnövelt nyomással, hidraulikus közvetítéssel hozzuk létre.

Ha fékrendszerről beszélünk, három fontos részt kell kiemelnünk

A három fő „komponens” a következő: a vezérlőberendezés, az átvitel és a fékszerkezet. A vezérlőberendezés az, amit az autót vezető sofőr működtet – természetesen a gépjárművek estében a pedálról beszélünk –, és ami az átvitelnek, a vezérlés és a fékszerkezet közé beiktatott szerkezetnek jelzi a fékezést. A modern gépjárműveknél az átvitel hidraulikus, de létezik még mechanikus, pneumatikus, elektromos vagy épp vegyes megoldás is. A fékszerkezet gondoskodik a kerekeknél a sebesség megfelelő csökkentéséről, ez lehet súrlódó fék, elektromos fék, folyadékfék vagy motorfék. Létezik olyan fékszerkezet, ahol az elektromágneses hatás miatt jön létre ez a fékezőerő, ahol a két alkatrész között lévő folyadék kelti azt, illetve ismert és gyakran használt dolog a motorfék, ami lényegében a gázpedálról történő láblevételt vagy az alacsonyabb sebességfokozatba való kapcsolást jelenti.