Kevés kellemetlenebb élmény van, mint egy téli, fagyos reggelen dideregve kapargatni a szélvédőt, és imádkozni, hogy eltűnjön a pára róla, hogy el tudjunk indulni a jéghideg autóval. Arról nem is beszélve, hogy a kocsinak sem tesz jót a nagy hidegben az indítás, de hát mennünk kell, nincs mit tenni. Vagy mégis?

Van megoldás

Az autó indítása a fagyos hajnalokon megterhelő nekünk, és a járműnek is. Ráadásul sokszor hosszú percekig kell járatni a motort, mire eltűnik a szélvédőről a pára, és kilátunk rajta, hogy megkezdhessük az utunkat. Arról nem is beszélve, hogy az üresben járatás, és az első néhány megtett kilométer során mennyi üzemanyagot fogyaszt a kocsi, amíg eléri az optimális üzemi hőmérsékleti tartományt a motor és fel tudjuk fűteni az utasteret legalább annyira, hogy mi sem vacogva tekergetjük a kormányt. Azt már talán kár megemlítenünk is, hogy a károsanyag kibocsátás is ilyenkor mutatja a legrosszabb értékeket. Szerencsére manapság már van megoldás, segíthetünk magunkon és az autónkon is. Beépíthető a járműbe ugyanis egy szerkezet, amely segít a fent felsorolt problémák megoldásában. Ez pedig nem más, mint az állófűtés, amely akkor dolgozik, amikor a motort még be sem indították. Szabadon ki és bekapcsolhatjuk programozható órával vagy távirányítóval, sőt, akár a mobilunkkal is, ráadásul akkor sincs baj, ha mégsem ülünk autóba és elfeledkezünk róla, hogy működésbe hoztuk. Az állófűtés ugyanis egy óra után kikapcsol, így nem fenyeget minket az a veszély, hogy lemerítjük vele az autónk akkumulátorát. De hogyan működik, és milyen haszna van az állófűtésnek?

Miért hasznos az állófűtés?

A szerkezet, miután működésbe hoztuk elkezdi felmelegíteni az autó hűtőfolyadékát nagyjából hatvan fokig, amire a gyártók szerint nagyjából tizenöt-húsz percre van szüksége. Ez elegendő arra, hogy az utastérben lévő hőmérséklet ne legyen dermesztő, és a szélvédőn lévő pára elillanjon, mire beülünk a járműbe, ugyanis a készülék bekapcsolásával a szellőzőventillátor is munkába kezd. Ráadásul a motor beindítását is segíti, hogy nem a csikorgó mínuszokban kell útra kelnünk, persze arra azért nem árt odafigyelnünk, hogy a motorolaj ezzel együtt is messze van még az optimális üzemi hőmérséklettől, így nem ajánlatos nagy gázfröccs adásával nekilendülni az autóval. Ahhoz, hogy az állófűtés meg tudja tenni, hogy felmelegítse a hűtőfolyadékot, a kocsi üzemanyagát kezdi el dézsmálni. Azonban a fogyasztása nagyjából alkalmanként három-öt deciliter mindössze, amely jóval kevesebb, mint amennyit a hidegen indított autó az első pár kilométeren felhasználna. A megoldás tehát adott, azonban a kivitelezés nem egyszerű feladat. Természetesen a mai modern autókba már sokszor extraként kérhető az alkatrész, sőt a legnagyobb német márkák már nem is kérdezik meg, hogy akarjuk-e, szériatartozékként építik be a felső kategóriás járműveikbe. Ha azonban szeretnénk, hogy a saját autónkban is legyen állófűtés, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk. Maga a szerkezet nem nagy, nem is megfizethetetlen, azonban a szerelés során át kell alakítani kis túlzással a fél motorteret, ami jelentősen megnöveli a költségeket. Kábeleket kell bekötni, hozzáférést kell biztosítanunk a készüléknek, hogy fel tudjon venni a működéshez szükséges üzemanyagból, és persze áramforrásra is szüksége lesz. Összességében egy állófűtés beszerelés várhatóan bőven hat számjegyű összeg, de akár a három-négyszázezer forintot is elérheti. Mindenki döntse el maga, hogy ez az egyébként kiváló extra megéri-e neki vagy sem.