A fékrendszer tökéletes állapota az egyik legfontosabb tényező, ha autóba ülünk. Tudnunk kell lassítani vagy megállni, ha valamilyen forgalmi akadály kerül elénk, hogy elkerüljük a veszélyes helyzeteket. A fékberendezés leginkább igénybe vett alkatrészei a tárcsa és a betét. Emiatt hamar elhasználódhatnak. Mikor cseréljük őket?

Mennyi idő alatt megy tönkre?

A fékrendszer több alkatrészből áll, melyek mindegyike fontos szerepet tölt be az autóban. Főfékhenger, fékdob, féktárcsa, vagy éppen fékbetét nélkül a fékberendezés nem tudna hatásosan működni, mint ahogy a fékpedál vagy a fékolaj szerepe is megkerülhetetlen a jól működő fékrendszerhez. Mivel ezek minden alkalommal használatban vannak, amikor lassítunk, vagy meg szeretnénk állni, ezért az egyes elemek idővel elhasználódhatnak, elkophatnak. A legtöbbször a fékbetét és a féktárcsa cseréje válik esedékessé. Mikor cseréljük őket? Mennyi idő ezeknek a csereperiódusa? Egyszerre vagy külön kell a meggyengült alkatrészek helyére újat tennünk? A betét és a tárcsa kopása sok különböző tényezőtől is függhet. Fékezéskor ezt a két alkatrészt préseli össze a fékberendezés, amelyek egymáson súrlódva a mozgási energiát hővé alakítják, és megállásra késztetik az autót. Azonban eközben koptatják egymást, így nem csoda, hogy idővel elérkezik a csere ideje. Ez legkésőbb a féktárcsa esetében a gyártó által meghatározott minimum kopási vastagság elérésekor meg kell, hogy történjen, ugyanis ezután már jelentősen csökken a fékezés hatékonysága. A minimum elérését befolyásolhatja a vezetési stílusunk, az alkatrészek minősége, vagy éppen a vezetési környezet is. Nem mindegy ugyanis, hogy az alföldön, egyenletes tempóban furikázunk, vagy a hegyekben keringünk fel-alá, ahogy az sem, hogy mindig nagy gázzal indulunk, és mélyen-, vagy akár padlóig nyomott fékpedállal állunk meg egy-egy kereszteződés előtt vagy sem.

A csereperiódusok

A fékbetétet és a féktárcsát nem kell egyszerre cserélni, azonban akár a tárcsa, akár a betét esetében az egy tengelyen lévőknél mindig párban kell az új alkatrészeket beépíteni. Ha optimális körülmények között használjuk az autónkat, nem hajtjuk szét, próbáljuk óvni, akkor átlagos használat mellett nagyjából ötvenezer futott kilométer megtétele után kell cserélni az első tengelyen a fékbetéteket. Ugyanez a hátsó tengelyek esetén nagyjából hetven-nyolcvanezer kilométer után esedékes. Az alkatrész nem javítható, nem lehet felújítani, az egyedüli megoldás a biztonságos közlekedés fenntartásához, a csere. A szervizelés szükségességét onnan vehetjük észre, hogy visító hangot hallat. Ha ezután még használjuk az autót a fékbetét cseréje nélkül, akkor rövidtávon azt kockáztatjuk, hogy tönkretesszük a féktárcsát, hosszú távon pedig azt, hogy nem fogunk tudni megállni egy kényes szituációban. Ha időben cseréltük a fékbetéteket, akkor a féktárcsák csereperiódusa valamivel hosszabbra nyúlik, a legjobb esetben akár százezer kilométert is megtehetünk egy jó minőségű alkatrésszel. Persze előfordul, hogy korábban tönkremegy, hiszen a fent leírt körülmények nagyban befolyásolhatják. Itt is külön kell választani az egyes tengelyeken lévő alkatrészeket, a tárcsa esetén ugyanis a hátsó két elem nem ritkán a százötvenezer kilométert is hiba nélkül kibírja. Fontos, hogy bármelyik alkatrészt is cseréljük a féktárcsa és a fékbetét nem fog pontosan illeszkedni egymáshoz. Emiatt ajánlott az első néhány száz kilométert fokozott óvatossággal megtennünk, ugyanis ennyi idő kell a két elemnek, mire sikerül az úgynevezett bekoptatás, és tökéletessé válik a fékhatás.