Szív, sűrít, gyújt, kipufog - a 4 ütem

Szív, sűrít, gyújt, kipufog - a 4 ütem

A kocsi egyre inkább kényelmi elemmé változik, amit szinte minden nap hajtunk, akár munkába menetelről legyen szó, akár hosszabb távú utazásokról. Ennek ellenére még mindig sok autótulajdonos nem tudja, hogy mialatt vezet, mi is zajlik le valójában a kocsija belsejében. Cikkünkben az autó négy ütemét vizsgáljuk, amik már biztosan a füledbe másztak SubBass Monster számából. Szív, sűrít, gyújt, kipufog – azaz hogyan lesz az üzemanyagból mozgási energia?

Első ütem: a beszívás

Az első ütem a dugattyú lefelé irányuló mozgásával kezdődik a hengerben. Eközben a vezérműtengely elfordul, majd kinyitja a szívószelepet. Ilyenkor szabad, hengerbe vezető út tárul a levegő-üzemanyag elegy számára. A keveréket a karburátor, közismertebb nevén porlasztó hozza létre: a folyékony benzinből vagy gázolajból permetszerű anyag lesz, ezáltal könnyebben mixelődik az oxigénnel. Ez a keverék szívódik be a hengertérbe. Amint a legalsó pontra ér a dugattyú, a vezérműtengely visszafordulásával bezáródik a szívószelep. Eddigre már a dugattyú felett lévő hengertér teljesen feltöltődik a levegő-üzemanyag eleggyel.

Második ütem: a sűrítés

Jelenleg ott tartunk, hogy a szívószelepek zárt állapotban vannak, tehát az üzemanyag-levegő keverék nem bír kiözönleni a hengerből. A második ütemben a főtengely elkezd forogni, majd felnyomja a dugattyút a hengerben, így a dugattyú feletti keverék összesűrűsödik. Ahogy a dugattyú a legfelső ponthoz ér, beindul a harmadik, gyújtás ütem.

Harmadik ütem: a gyújtás

Mielőtt még a dugattyú a legfelső ponthoz (vagyis az előírt sűrűségű levegő-üzemanyag elegyének létrejöttéhez) érne, előtte néhány pillanattal a gyújtógyertya szikra már lángra lobbantja az összesűrített elegyet. Az égési (helytelenül robbanási) folyamat rendkívül gyorsan megy végbe: a gázok, azaz a keverék egyből kitágul, a létrejövő hatalmas nyomás pedig felülről lelöki a dugattyút a hengerben. Ezt a folyamatot expanziónak, vagyis terjeszkedésnek szokás hívni. A négy ütemből ebben az egyben végez ténylegesen „hasznos” munkát a motor, a többi fordulat csupán járulékos veszteségnek tekinthető.

Negyedik ütem: a kipufogás

Ahogy a dugattyú a legalsó ponthoz ér, újból felnyomul a hengerben. Ebben a pillanatban nyitódik ki a kipufogó szelep, a dugattyú pedig kinyomja a levegő-üzemanyag elegy elégetésekor létrejövő égésterméket a kipufogócsőbe. Miután a dugattyú ismét a legfelső ponthoz ér, a kipufogószelep visszacsukódik, helyette a szívószelep nyitódik ki, a teljes folyamat pedig újból lejátszódik.

Összegzésképp elmondhatjuk, hogy a harmadik, vagyis a gyújtás a legjelentősebb ütem, hiszen valójában csak itt végez a rendszer munkát. Amint begyulladt az üzemanyag-levegő keverék a gyújtógyertya szikrájától, az egyből kitáguló gázok a hengerben letolják a dugattyút. Ennek következtében a főtengely is elfordul a hajtókar közreműködésével. Így lesz hát az üzemanyagból forgó mozgási energia, melyet a sebességváltó továbbít a főtengelyről a kocsi meghajtott kerekeihez.