
Az elektromos autókat tényleg csak tölteni kell?
2025.05.22.
Jót teszünk azzal, ha hidegindítás után az autót alapjáraton járatjuk, mielőtt ténylegesen elindulnánk?
2025.06.02.Az autót leginkább azért használjuk, hogy kényelmesen és gyorsan eljuthassunk vele különböző helyekre. Azonban a kocsinak nem tesz jót, ha csak napi néhány kilométert használjuk. Miért problémás a rövid távú autókázás? Mivel tudjuk kivédeni a keletkező hibákat?

Miért okoz problémát?
Bármilyen elintéznivalónk van, hajlamosak vagyunk akkor is a kocsiba pattani, ha csak néhány utcára van, ahova mennünk kell. Pedig ezzel tesszük a legrosszabbat az autónak. Nehéz ugyanakkor ellenállni annak, hogy a kényelmes kocsiban ülve, légkondicionált helyen zenét hallgatva jussunk el az iskoláig, a munkahelyünkre vagy éppen a boltba. A jármű ezeken a rövid szakaszokon szenvedi el a legtöbb károsodást, hiszen a kocsinak időre van szüksége, amíg a kipufogórendszerben és a motortérben lévő kondenzvíz elpárolog. Ha ez nem történik meg, akkor könnyen korrodálódhatnak a fémes elemek. A néhány perces utakon azonban nincs ideje az autónak elérni az üzemi hőfokot, ami segít eltüntetni a kondenzvizet. Szintén probléma léphet fel a motorolaj esetében is, hiszen a nem megfelelő hőmérséklet miatt a folyadék nem képes megfelelően kenni az egymáson forgó alkatrészeket, amelyek így extrém gyorsan elkoptathatják egymást. Hideg időben ezek fokozott problémát jelentenek, ilyenkor még tovább tart, mire a jármű eléri az optimális üzemi hőfokot. Mit tehetünk azért, hogy enyhítsük ezeket a problémákat?
Néha jót tesz egy séta
A legjobb megoldás arra, hogy kíméljük az autót az, ha nem használjuk sokat rövid távokon. Éljünk a tömegközlekedési lehetőségekkel, ha megtehetjük, olcsóbb is, mint tankolni a járművet, ráadásul a villamoson ülve vagy a buszsávban haladva elkerülhetjük a reggeli és a délutáni csúcsforgalmat, nem kell órákat a dugóban ülve bosszankodnunk. Ha kellemes az idő, akkor pedig sétálhatunk is, egy-két kilométer nem nagy távolság, és egészségesebb is, mint a volán mögött nassolgatni, amíg várjuk, hogy végre elinduljon az álló kocsisor, vagy zöldre váltson a lámpa. Persze nem lehet mindig kiváltani a kocsit, és persze esőben, hóban, hidegben, szélviharban kinek van kedve sétálgatni vagy a buszmegállóban fagyoskodni. Mi itt a megoldás? A legtöbbet akkor tehetjük, ha időnként beiktatunk egy-egy hosszabb utat. Persze arról is lehet szó, hogy minden nap átugrunk a szomszéd városba, vagy felmegyünk az autópályára, hogy legalább húsz-harminc kilométer alatt átmozgassuk az autót. Ennyi idő elég, hogy a motor felvegye a megfelelő hőmérsékletet, elpárologjon a nemkívánatos víz az érzékeny területekről, és a motorolaj hozzáadott adalékanyagai is kifejthetik áldásos hatásukat a fémes alkatrészek között. Az sem rossz ötlet, ha hétvégente hosszabb kirándulásokat szervezünk autóval. Meglátogatjuk a szomszéd vármegyében élő nagyszülőket, vagy elugrunk egyet csobbanni a Balatonra, esetleg kirándulunk egyet az észak-magyarországi hegyekben. Ilyenkor a hosszabb utakon minden alkatrész munkába tud állni, beindul a regenerálás a részecskeszűrőben, kitisztul a kipufogórendszer, feléled a motor. Érdemes mindent bekapcsolni kicsit, használjuk az ablakemelőket, a klímát, bármit, amit nem szoktunk minden nap, hogy ezek ne ragadjanak be, vagy kapjanak egy kis kenést. Ha ezekre figyelünk és szánunk időt rá, hogy legyen esélye a kocsinak helyrerázódni, akkor jelentősen eltolhatjuk az alkatrészek csereperiódusát. Ellenkező esetben azzal kell számolnunk, hogy az első meghibásodás után jön a másik, és sok időt fog az autószervizben tölteni a jármű.


