Többféle teória is létezik arról, miért hívjuk anyósülésnek azt a bizonyos széket a sofőr mellett a kocsiban. Létezik a kedves, naiv magyarázat, a mindenki által ismert és biztosnak vélt ok, de egy Németországból eredő magyarázat is.

Baleseti statisztika

A statisztikák szerint az autóbalesetek nagy részében érintett az anyósülés. Ott van a legnagyobb esélye annak, hogy az utassal történik valami és akár komoly sérülést is szenvedhet. A halálos balesetek túlnyomó része is itt történik. Mivel a férfiakról „köztudott tény”, hogy nem kedvelik az anyósukat, ezért az elmélet szerint ezért ide ültetik az anyósukat.  Talán ez a legismertebb magyarázata a név születésének.

A naiv magyarázat

Egy másik elmélet épp az első ellentétje, és egy kissé naiv megközelítésnek tűnik. Arról szól, hogy férfisofőrök az autózás születésének hajnalán el akarták nyerni a család, elsősorban az anyós tetszését. Tudták, hogy a meg kell győzni az anyóst is, ha valamit el akartak érni a lánynál. Ezért aztán igyekeztek olyan helyre ültetni, ahonnan jó a kilátás, kényelmes, és drága mama előkelőnek érezheti magát. Az anyós állítólag ezt előszeretettel használta ki, élvezte a helyzetet, így rá is ragadt a név az ülésre.

Itt valami sáros

A harmincas évek elején még leginkább a kétüléses autók voltak jellemzőek a világ autópiacán. Hátul kapott helyet egy kihajtható pótülés. Ez a szék azonban már nem nyújtott védelmet, nem volt előtte, szélvédő, sőt, ide már jellemzően tető sem került. Aki kénytelen volt valamiért ide ülni, arra ráesett az eső, becsapott a sár, nyáron nem volt védve a tűző naptól sem. Az ülést nehéz volt megközelíteni, mindezek miatt olyan embert ültetett ide a sofőr, akit nem szeretett annyira. Az elmélet szerint Németországból származik az elnevezés, tehát a német „Schwigermuttersitz” szó az eredeti. Amikor modernebb autók kerültek az utakra, az elnevezés megmaradt, annyi változott, hogy anyós előre, a sofőr mellé került.