Ritkán fordul elő hiba a szervórendszeren belül, de olyankor csőstül jön a baj. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a hiba előjelei általában tisztán kivehetőek, ezáltal azt még a komolyabb gondok megjelenése előtt orvosolni tudja egy szakember, vagy akár mi magunk is akkor, ha adottak a körülmények. Szivattyúcsere esetében a legfontosabb, hogy a légtelenítés során nincs helye hibának.

Szervóhatás és a szivattyú

Bár a szervó és a szervómotorok már jó ideje a hétköznapok részét képezik, még aktív vezető korban van egy olyan generáció, aki már ezen technikai rásegítő eszközök megjelenése előtt is az utakat rótta. Ők még emlékezhetnek arra, milyen nehéz is volt egy nagyobb autó kormányát álló helyzetben eltekerni. A nehézség nem menet közben jelentkezett, hiszen azt mindenki tudhatja a középiskolai fizikaórákról, vagy akár tapasztalatból is, hogy a kormányt eltekerni álló helyzetben a legnehezebb. Mivel egy általános problémáról volt szó, sokan fellélegeztek akkor, amikor a szervórendszerek megjelentek. Kivételt talán csak a szerelők jelentettek, akiknek az első időkben bizony nem kis nehézséget okozhatott egy meghibásodott rendszert működésre bírni. A korábbi szervók pusztán hidraulikus alapon működtek, a motor maga üzemeltette a hidraulikus szivattyút, azonban napjainkban már külön motorral rendelkezik a szervó. Nem beszélhetünk sokszorosan összetett rendszerekről – a szivattyú és a szervómotor mellett csupán tömítések, vezetékek és csövek alkotják ezeket.

Jelek megfigyelése, csere, légtelenítés

A szervóval kapcsolatos hibák többségét könnyű észrevenni. Ha nehezen forog a kormánykerék, vagy éppen hangosan működik a rendszer a kormány tekerése közben, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a szervórendszerrel van a gond. Noha elméletben enélkül is működőképes marad a kocsi, nem árt idejében szakemberhez fordulni, a további gondok megelőzése érdekében. A hiba forrása is csupán pár dologra vezethető vissza, melyek közül a leggyakoribbak közé a rendszerbe jutó levegő, a szervófolyadék szivárgása, vagy a szivattyú hibája, teljesítményének csökkenése tartozik – utóbbi a folyamatos mechanikus kopás miatt. Míg az első két esetben természetesen ellenőrizni kell a tömítéseket és csöveket, utóbbi esetén sokszor nincs más hátra, mint a szivattyú cseréje. Noha nem a legolcsóbb alkatrészről van szó, nem éri meg a problémát semmibe venni, hiszen a javítás elodázása további gondokat szül majd. A szivattyú cseréjét otthoni körülmények között csak akkor ejtsük meg, ha teljes mértékben biztosak vagyunk a dolgunkban, ellenkező esetében irány a szerviz. Amennyiben mégis mi magunk szeretnénk elvégezni a dolgot, egy gyakori hibát egy életre jegyezzünk meg. A szivattyú cseréje a folyadék cseréjét is jelenti, amelyből egyenesen következik az is, hogy a folyamat végén légteleníteni kell a rendszert, méghozzá hiba nélkül. Amennyiben akár csak egy kevés levegő is a szervórendszeren belül marad, azzal saját magunkat szúrhatjuk hátba, hiszen a belül uralkodó nyomás és hőmérséklet hatására a folyadék habosodni kezd, rózsaszínűvé válik, ez pedig visszavezet bennünket a kiindulóponthoz – a fenti tünetegyüttes a szervórendszer működését befolyásolja majd, ismét visszatér a fent említett kormányzási nehézség, vagy éppen a hangos működés. Az interneten számtalan részletes leírás taglalja a légtelenítés mikéntjét, amely nem egy bonyolult folyamat, csupán egy segítőre lesz szükségünk, aki a kormányt tekergeti, miközben mi a folyadékszintet és a távozó esetleges légbuborékokat ellenőrizzük. Szerencsére a leírások többsége részletes és könnyen követhető, ezen kívül egyéb bonyolult ellenőrzés, vagy speciális eszköz nem szükségeltetik a csere során. Ne feledjük azonban, a csere folyamata nem mindenki számára gyerekjáték, valamint a használt folyadékot sem engedhetjük le a lefolyón, ezért ha biztosra szeretnénk menni, inkább keressünk fel egy szakszervizt, ahol könnyen, gyorsan és professzionálisan tudják kicserélni a meghibásodott alkatrészt.