Lévén, hogy egy autós blogon olvassuk a cikket, naná, hogy a Common Rail rendszer lesz a téma! A CR rövidítés pedig egy közvetlen üzemanyag befecskendező rendszert takar, melyet kizárólag dízelautókban alkalmaznak. A mechanizmus kifejlesztője a Bosch vállalat volt. Manapság mára a dízelmotorok mintegy háromnegyedét szerelik common rail befecskendező mechanizmussal, épp ezért műhelyünkben is működik dízel szerviz. Alapvetően két fő egységből áll a rendszer: egy alacsony és egy magasnyomású oldalból.

Miből áll az alacsony nyomású oldal?

Alacsony nyomású oldal alatt az üzemanyag tank és az üzemanyag szivattyú bevezetése közti részt értjük, melyben a feladat a gázolaj eljuttatása a nagynyomású szivattyúig. Számos autógyártó a benzineseknél jól bevált elektromos szivattyút használja erre a célra. Amint a vezető gyújtást ad a kocsira, az alkatrész működésbe lép, és elküldi az üzemanyagot (1-3 bar nyomásra) egészen a nagynyomású szivattyúig. Ám a rendszer nem lenne teljes egy finom szűrő (akár 5 mikronos szemcséket is képes kiszűrni!) nélkül, mivel a gázolajban számos szennyeződés lehet, ami a porlasztó elem, vagy akár a nagynyomású szivattyú végzetes meghibásodását is eredményezheti. A mai CR rendszerben nem csak ezt a feladatot látja el a szűrő: neki kell előmelegítenie a gázolajat a minél eredményesebb égés létrejöttéhez. Számos olyan rendszer létezik – pl. a Renault DCI motorjai – amibe nem szerelnek gyárilag üzemanyag szivattyút. Ezeknél a nagynyomású szivattyú juttatja el az üzemanyagot a kellő helyre.

Miből áll a magas nyomású oldal?

Mielőtt beleásnánk magunkat a magas nyomású oldalba, érdemes megemlíteni, hogy az autónk márkájától függően különböző néven ismerhetjük a common rail rendszereket, például: HDI, TDI, TDDI, DCI, CDI, CRDI, stb. A működési elv az, ami összeköti őket. A magas nyomású oldal a nagynyomású szivattyúból, a common rail, vagyis közös nyomócsőből és végül a befecskendezőből tevődik össze. A rendszer optimális működéséhez szükséges nyomást a nagynyomású szivattyú alakítja ki. Pontosabban forgó mozgás segítségével a benne található tengely. Kialakítástól függően egy vagy több dugattyú segíti a tengely munkáját a kb. 1600-2500 bar közötti ideális nyomás létrehozásában. A nagynyomású szivattyút a vezérműszíj vagy egy fogaskerék hajtja meg. A nyomásbeállítás érdekében érzékelőket szerelnek az adagolóhoz, ilyen a nyomásszabályzó szenzor is, mely magasabb nyomás esetén kinyit egy megkerülő szelepet, majd visszaküldi a plusz gázolajat az üzemanyag tankba. A CR egyik legelengedhetetlenebb része a közös nyomócső, mely ugyan egyszerűnek tűnik ránézésre, mégis kiemelkedő fontossággal bír a CR tökéletes üzemelésében. Gyakorlatilag egy nyomástárolóként is tekinthetünk rá, mivel a szivattyú által kialakított nyomás ebben tárolódik a motor járása közben. A csőbe is szerelnek a gyártók nyomásszabályozó szelepet arra az esetre, ha itt is megpróbálna nagyobbra szökni. A rendszer tökéletes működésének biztosításához egy hozamszabályozóra is szükség van – ezt is elektronikusan irányítja a rendszer.

Utoljára, de nem utolsó sorban, ott van még a common rail porlasztó, ez a rendszer legnagyobb gondossággal tervezett eleme. Egy olyan elektronikusan, piezoelektromos vagy szolenoid szelepek segítéségével szabályozott befecskendező elemről van szó, melyben még a hajszálnál is keskenyebb furatokat alakítanak ki. Ezeket csak mikroszkóp segítségével lehet megvizsgálni rendesen. A porlasztóba már a magas nyomás jut el a rail csőtől, szóval csak a tökéletes üzemanyag porlasztásra kell ügyelnie az alkatrésznek.