Környezetvédelmi szempontból az autókkal kapcsolatos legnagyobb probléma az üzemanyag elégetése során keletkező káros anyagok levegőbe jutása. Ennek csökkentése érdekében a mérnökök számos újítással állnak elő évről évre, vagy vesznek elő egy korábbi fejlesztést, amelyet továbbgondolva elérhető a szennyezőanyagok minimalizálása. A cél az, hogy ezekből semmi se jusson a légtérbe. Lehet, hogy hidrogénhajtású autó lesz a megoldás?

Új technológia?

Jelenlegi formájában biztosan újnak tekinthető, azonban az első hidrogénnel működő motort több, mint kétszáz éve készítették. Azután hosszú évekig a polcra került a fejlesztés, majd néhány évtizede porolták le újra, és alig tíz éve került a piacra az első tömeggyártásra szánt hidrogénhajtású, vagy más néven üzemanyagcellás autó. A globális eladási statisztikákat egyelőre nem vezetik, egy évtized alatt nagyjából ötvenezer példány lelt gazdára, de a számuk évről-évre folyamatosan növekszik. Egyre több gyártó nyúl ehhez a technológiához, így a számuk várhatóan tovább fog emelkedni. A hidrogénhajtású autók piacán egyelőre két gyártó egy-egy modellje dominál, de már elérhető, vagy hamarosan megjelenik további márkák saját járműve is. A Renault, a Peugeot és BMW nagy erőkkel tesztel, a Honda már piacra is dobta a maga üzemanyagcellás autóját Clarity néven, a hidrogénhajtású kocsik eladási statisztikáit azonban még a Hyundai Nexo és a Toyota Mirai uralja. Mi lehet az oka annak, hogy sokak szerint ez a leginkább követendő út, ha autózni is szeretnénk, és a környezetet is meg szeretnénk óvni? Az, hogy a jármű használata közben semmilyen káros anyag nem keletkezik. A technológia ugyanis lehetővé teszi, hogy a hidrogén elégetése során áramot termeljünk, ami képes az autót meghajtani, azonban a folyamat során az égéstermék mindössze vízgőz. Ha ilyen nagyszerű, akkor miért nem lépnek a döntéshozók, és kardoskodnak a hidrogénhajtású autók mellett?

Jó megoldás?

A nagy előny mellett jelenleg még sok hátránnyal is számolnunk kell. A fanyalgók szerint ugyanis hiába nincs menet közben károsanyag kibocsátás, az üzemanyag előállítása és az akkumulátor készítése során sokkal több szennyezőanyag jut a levegőbe, mint a belső égésű autók készítésekor. A nagyobb gond az előbbi során alakul ki, ugyanis ezek nagyrészt fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával történnek, amely folyamat közben nagy mennyiségű szén-dioxid jut a légtérbe. Így viszont hiába a környezetbarát használati mód, mégsem tűnik tisztább megoldásnak, mint a más energiával működő autók. Ráadásul a hidrogén szállítása sem egyszerű feladat – már amennyiben van hova. Egyrészt kifejezetten gyúlékony, ezért csak a megfelelő tartályokkal felszerelt autókkal szállítható, másrészt pedig egyelőre erősen hiányos a hidrogéntöltő állomásokkal felszerelt kutak száma. Egészen pontosan 2021-ben telepítették az első olyan létesítményt Magyarországon, ahol a hidrogénhajtású autók fel tudják tölteni a kiürült üzemanyagtartályukat. Hamarosan továbbiak is várhatóak, azonban így ma még természetesen nem lehet tervezni, ha az ember hosszabb útra kíván utazni. Annál is inkább, mivel egy tank üzemanyaggal három-négyszáz kilométernél többet nem képes megtenni a jármű. A jövőben persze ez is változhat, mint ahogy a hidrogénhajtású kocsik elterjedése is. Erre utal, hogy az Európai Unió több országában kezd egyre inkább előtérbe kerülni a technológia. Például Londonban egyre több üzemanyagcellás busz közlekedik, míg a németek országszerte száz töltőállomás létesítésére tettek ígéretet, amelyeket a következő rövid időszakban fognak telepíteni.