Habár egyre nagyobb szolgálatot tesznek az autók az emberek életében, mégis sokan csak egy „szükséges” drága és összetett szerkezetnek tekintik, és nem igazán merülnek bele az autójukkal kapcsolatos dolgokba. Teljesen mindegy, milyen célokra használjuk a kocsit, abban azért mindannyian egyet értünk, hogy bosszúságot okoz, ha valami tönkremegy, főleg, ha a saját figyelmetlenségünk miatt. Számos tényezőt említhetnénk cikkünkben, amiket minden autótulajdonosnak tudnia kellene a kocsijával kapcsolatban, de most a három talán legalapvetőbb, tulajdonos által is ellenőrizhető, elvégezhető dolgot szedtük csokorba.

Mindegy, hogy egy vadi új kocsit vettél épp, vagy használt autód van, mindkettőnél akadnak olyan dolgok, amiket Te magad, házilag is le tudsz ellenőrizni, el tudsz végezni. Még több olyan feladat van azonban, amit jobb, ha autószerelőre bízol, és nem otthon próbálkozol velük, amivel akár még nagyobb galibát is okozhatnál. Mielőtt bármilyen karbantartási, javítási műveletnek nekikezdenél, a legjobb, ha először mindig átnézed az autó kézikönyvében az épp a kérdéses alkatrészre, műveletre vonatkozó részt.

Milyen folyadékok vannak a kocsiban?

Sokan csak úgy tekintenek a motorolajra, mint egy folyadékra, ami segít az autónak üzemanyagot égetni. A valóságban azonban ennél jelentősen sokrétűbb funkciója van! Nem csak keni a motort, de a hűtésében és tisztán tartásában is segít. Így, ha az erőforrás nem kap elég motorolajat, jellemzően a következő három tünet jelentkezhet: korom- és kátrányképződés, termikus lebomlás miatti szén- és lakklerakódások, oxidáció miatti olajsár és lakk. Az imént említett anyagok bekerülhetnek, majd lerakódásokat képezhetnek a motorban, súrlódást eredményezve azoknál az alkatrészeknél, amiknél egyébként az olajnak megfelelően kellene áramolnia. Ilyenkor a kenőanyag épp az ellenkezőjét végzi annak, ami eredetileg a feladata lenne. Hőképződést és súrlódást eredményez a hengerfalakon, a motorban, a gyűrűkön, a csapágyakon stb. Minél több lerakódás képződik, a motor állapota értelemszerűen annál gyorsabban fog romlani. Épp ezért nagyon fontos autótulajdonosként időnként ránézni az olajszintre, és szükség esetén, továbbá a csereperiódust szem előtt tartva olajcserére vinni az autót

A motorolajon kívül még számos munkafolyadék dolgozik az autókban, melyek szintjét, állapotát ugyanúgy ajánlott ellenőrizni. Enélkül nem sokáig fogunk problémamentesen közlekedni a kocsival. A motorolajon kívül tehát nem árt odafigyelni a hűtőfolyadékra, a szervofolyadékra, a fékfolyadékra vagy például a szélvédőmosó folyadékra sem.

Mivel jár a rossz abroncsnyomás?

Sokan úgy vélik, hogy szemmel is tudják észlelni, ha túl lapos az abroncs, nem kell ahhoz nyomást mérni. Nos, tévednek. Már egy kisebb nyomáscsökkenés, netán túl nagy nyomás is sokkal veszélyesebbé teszi a vezetést, a kocsi viselkedését az úton. Minél alacsonyabb a nyomás, a gumi annál nagyobb felülete érintkezik a talajjal, s következésképp annál nagyobb terület fog kopni, idő előtt tönkremegy az abroncs. Szélsőséges esetben teljesen le is válhat a futófelület, ami csak tovább növeli a balesetveszélyt. Ugyanilyen veszélyes lehet a túl magas nyomás is. Ilyenkor „rázósabb” lehet az utazás, mivel kisebb felület ér az aszfalthoz, mint normál esetben. Ráadásul túl nagy nyomású gumikkal nehezebb felmérni például az útviszonyokat fékezéshez.

Mikor kell ablaktörlőt cserélni?

Vezettél már úgy szakadó esőben, hogy csíkosan törölt az ablaktörlőd, netán nem is ért hozzá rendesen a szélvédőhöz? Amellett, hogy kellemetlen, még balesetveszélyes is lehet elhasználódott, rosszul beállított lapátokkal közlekedni. Sokan annyira természetesnek veszik, hogy töröl az ablaktörlő, hogy nem is fordítanak rá különösebb figyelmet – csak akkor veszik észre, hogy kellett volna, mikor már gond van vele. Nem árt legalább évente egyszer új lapátokat, de legalábbis új gumipengét cserélni az autón.