Az elektromos járművek napjainkban a fenntartható fejlődés és az úgynevezett „zöld gazdaság” ikonjává váltak. Mégis sokan azt állítják, hogy az ilyen típusú megoldásoknak kevés közös vonása van az ökológiával. Tény, hogy nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat, de ettől függetlenül a szénlábnyomuk biztosan nem nulla, ugyanis a gyártási folyamatuk rendkívül energiaigényes, elsősorban a szükséges anyagoknak köszönhetően. Nem csoda tehát, hogy a szkeptikusok száma növekszik. A fosszilis tüzelőanyagok teljes elutasításának víziója az autó feladása nélkül bár csábító, de azért valljuk be, ellentmondásos. Érdemes megtanulni tehát néhány tényt, és eloszlatni számos mítoszt, hogy meg lehessen határozni, hogy az elektromos autók valóban zöldek-e vagy sem?

Hogy is van ez a gyártási folyamat?

Az elektromos autók gyártásának folyamatában leginkább az alkatrészek kitermelése, nem pedig maga az előállítási folyamat teremti meg a legnagyobb ürügyet az elektromos autók környezeti hatásaival kapcsolatos viták számára. A lítium-ion akkumulátorokban jelen lévő három kulcsfontosságú elem a lítium, a kobalt és a nikkel. Az akkumulátorokba történő szállításuk pedig meglehetősen energiaigényes, invazív a környezetre és gyakran az emberekre is. Mind a lítium, mind a kobalt nagyon reaktív kémiai elemek, amelyek mindig vegyületek formájában fordulnak elő a természetben, soha nem szabad állapotban. Ezenkívül legértékesebb tartalékaik a föld alatt találhatók. Ez azt eredményezi, hogy mind a kitermelési, mind a beszerzési metódusuk elég bonyolult. Egy másik kardinális probléma a lítium feldolgozásához használt vegyi anyagok toxicitása, beleértve például a sósavat. Ezek azok az okok, amiért a lítium használat hatásai katasztrofálisak lehetnek, persze ez ügyben már javában zajlanak a fejlesztések, és több mint valószínű, hogy a forradalom csak az idő kérdése.

De akkor most nem is éri meg elektromos autót vásárolni?

Fontos megjegyezni, hogy az elektromos autóknak még mindig szükségük van egyfajta energiára a működéshez. Tehát míg a villamos energia használata a működéshez közvetlenül nem fosszilis tüzelőanyagokat bocsát ki, maga a villamos energia termelése valószínűleg igen, hiszen az előállítása egészen egyszerűen megköveteli, hogy elégessék az energiaforrásokat, és ez bizony hatalmas mennyiségű szén-dioxidot szabadít fel a légkörbe. De akkor ez azt jelenti, hogy sem a hagyományos, sem az elektromos autók nem tudják teljesen elkerülni a szénlábnyomot? Az elektromos autók környezetbarát titulusa pedig csak pusztán legenda vagy egy jó marketing fogás? Nos, a válaszhoz meg kell értenünk az elektromos kocsik környezeti hatásait minden életciklusukban. Egy átlagos elektromos autónak valóban alacsonyabb az ökológiai lábnyoma, mint egy benzines vagy dízelüzemű járgánynak. Bár a gyártáshoz kétséget kizáróan több energiára van szükség az elektromos autók aspektusában, életciklusuk a bolygónk számára jóval kedvezőbb helyzetet eredményez, mint amit a hagyományos járművek esetében tapasztalhatunk. Így hasonló impressziót generálnak környezettan szempontból, mint amit a beszerzésüknél érzünk: a megvásárlásukhoz ki kell pengetni a lóvét, viszont alacsonyabb működési és karbantartási költségeik azért kárpótolnak az együttélés végére. És mivel az éghajlatváltozás hatásai már aggasztóan egyértelműek, a vállalatoknak és a kormányoknak egyértelműen a szén-dioxid-semleges világ megteremtésére kell összpontosítaniuk, és igenis minden lehetőséget ki kell használniuk. Bár az elektromos autók egyre népszerűbbek, életünk más vonatkozásaiban is zöldebb megoldásokat kell találnunk, hogy valóban megmenthessük a bolygót. Bízzunk benne, hogy a következő évtizedekben is egyre több zöld innovációt fogunk látni!