A vásárlási szokások folyamatosan változnak, egy dolog azonban állandónak látszik: az emberek nagyobb hányada mindig nagyobb teljesítményű autókra vágyik. A gyártók ezt a trendet követve igyekeznek megfelelni az elvárásoknak évtizedek óta – azt most felejtsük el, hogy közben a környezetvédelmi lobbi sok esetben átírta a szabályokat, lehetőségeket. A teljesítmény növelése érdekében kezdték el beépíteni a kocsikba a turbót és a kompresszort.

Turbó vagy kompresszor?

Mindkét szerkezet arra hivatott, hogy szabályozza a levegő–üzemanyag keverékének sűrűségét. A keverék a hengerbe kerül, összenyomódik, majd meggyullad. Minél magasabb a levegő-üzemanyag sűrűsége, annál nagyobb teljesítményt tudunk kisajtolni a kocsiból. Ez annyit jelent, hogy egy kisebb motor turbóval kiegészítve nagyobb teljesítményre képes, mint egy nagyobb motor turbó nélkül. Ha a teljesítménynövekedés elérése motorral hajtott szíjjal történik, akkor kompresszorról beszélünk, ha a kipufogógáz által hajtott turbina végzi a töltést, akkor turbóról. Utóbbi hátránya, hogy van néhány tizedmásodperces késés, amíg a rendszer megfelelő mennyiségű gázt gyűjt össze a töltéshez, ezt nevezzük turbólyuknak. A kompresszor előnye, hogy nincs holtidő, viszont azonnali megnövekedett terhelés alá kerül szinte a teljes motor, ezzel pedig megnövekszik az üzemanyag fogyasztás is. A turbófeltöltő leginkább magas fordulatszámon adja le a legjobb teljesítményt, míg a kompresszor az alacsonyabb fordulatszám-tartományokban dolgozik optimálisan. További, nem elhanyagolható eltérés a két alkatrész között, hogy a turbó sokkal elterjedtebb, mint a kompresszor. Ez pedig azt eredményezi, hogy könnyebben elérhető egy javításhoz, felújításhoz szükséges alkotóelem, emiatt hiba esetén sokkal olcsóbban megúszható a helyreállítása.

Milyen autóknál fordul elő a kompresszoros feltöltés?

Az autógyártók körében manapság legtöbben elavult megoldásnak tartják a kompresszoros feltöltést. Ezért kevesen alkalmazzák, bár néhány nagyobb piaci részvevő a mai napig beépíti a sportosabb modelljeibe, annak ellenére, hogy sokan azért nem kedvelik, mert a turbóhoz képest sokkal kevésbé szívmelengető a hangja. A Mercedes több modelljében is megtalálható ez az alkalmazás, de az Audi is beépítette az A6-os szériájába. Mivel széles körben nem elterjedt a használata, ezért nem egyszerű olyan autót találni, amely ezzel az eszközzel kiegészítve futott be hatalmas sikert a piacon. Mi azért megpróbáltuk. Mindenképpen adnánk egy esélyt a Chevrolet Corvette Z06-os típusának 2015-ből, de a városi terepjáró kategóriából is találhatunk a keresésnek megfelelő járművet a Land Rover Range Rover Sport-ját, ezért 2005-ig kell visszamennünk az időben. A kompresszoros feltöltő felhasználását elsősorban a múlt században kell keresnünk, ezért a következő autó, amely említést érdemel a Volkswagen egyik első Golf-ja a GTI G60 a kilencvenes évek elejéről. Nem maradhattak ki a buliból természetesen a nagy Japán gyártók sem: 1989-ben mutatták be a Nissan Micra kompresszoros kisautóját, előtte azonban már elkezdhette a hódítást a piacon a Toyota MR2-es modellje, amely arról is nevezetes, hogy a nyolcvanas években olyan közkedvelt rejtett lámpákkal rendelkezett. A rendkívül érdekes látványt mutató, az eredetileg versenyautónak készült Lancia Delta S4 szintén ennek az évtizednek a terméke. A sor végére pedig két klasszikus: a hatvanas évek csodaautója a Ford Shelby Mustang GT350, alig tíz évvel érkezett később, mint a Ford Thunderbird.