Akár hisszük, akár nem, járgányunk motorja pontosan úgy viselkedik, mint a mi izomzatunk, illetve ízületeink. Egyszerűen igényli a szakszerű bemelegítést. Kizárólag ezzel együtt éri el az optimális hatásfokot, és nem mellesleg ezzel amortizálódik, kopik és sérül a lehető legminimálisabb szinten. Hiába óvja valaki a széltől is a verdát, akár még úgy is, hogy maximálisan betartja a gyári szervizelőírásokat, ha jellemzően úgy használja, hogy a motor és persze vele együtt a kipufogórendszer nem tudja elérni az üzemi hőfokát. Ezzel az apró figyelmetlenséggel olyan dominóeffektust képes előidézni a mechanikai károsodások hálójában, mintha hirtelen megsokszorozná a négykerekű már megélt éveinek számát.

Mi az oka annak, hogy gondot okoz, ha gyakran nincs meg az üzemhőmérséklet?

Borzasztóan egyszerű. Ha a hajtómű, illetve a benne keringő kenőanyag nem tud megfelelő szinten átmelegedni, akkor a motortérben és a kipufogórendszerben kicsapódó kondenzvíz nem képes elpárologni, márpedig neki nagyon nem kéne ott lennie. Mi történik ilyenkor? Kémiai reakció, melynek eredményeként létrejön egy savas lötyi, ami szimplán belevegyül az olajba. A szennyezett és savas olaj viszont nagyon rossz hatásokat eredményez, egyrészt jelentősen elveszíti a kenőképességét, emellett pedig sajnos belülről korrodálja és szétrohasztja a motor komponenseit. Pluszban előidéz egy olyan problémát is, hogy a kedves tulajdonos nem tölti után az olajat, hiszen csekkolásnál a hígulás miatt egész egyszerűen nem érzékeli a hiányt. Ezzel a metódussal olyan szintű kopást generálunk rövid idő alatt, mintha bekocsikáztuk volna a világot.

De mitől függ, hogy az autó mennyi idő alatt éri el az üzemhőmérsékletet?

Igazából erre nincs egy konkrét, mindenre és mindenkire kiterjedő metódus. Elég nehéz definiálni, hogy mikor és pontosan hány kilométer megtétele után éri el a motor az üzemi hőfokát, egy biztos, hogy nagyban függ a külső hőmérséklettől. Ugye a műszerfalon van egy visszajelző lámpa, amelynek eltűnése egyértelműen mutatja, hogy a hűtővíz már meleg, de ebben a pillanatban a motorolaj minden bizonnyal még közelében sincs az optimális értéknek. Arra viszont tudunk használható tippet adni, hogy az egyes motortípusok esetében mik a motormelegítés legtutibb praktikái, nézzük:

• Benzinmotor esetében kerüljük az álló helyzetben történő járatást, még a legnagyobb zimankóban is. Néhány másodperces várakozás után induljunk el, és tanácsos az ilyenkor optimális, kétezres, kétezerötszázas fordulaton tartani a motort, Jegyezzük meg, hogy a túl alacsony fordulatszám ilyenkor pont ugyanannyira káros, mint a túlpörgetés.
• Dízel hajtóműnél viszont nem árt, ha egy-két percet állva várakozunk, miközben már beindítottuk a motort. Indulásnál a hathatós procedúra az előzőkben ajánlotthoz hasonló: bemelegítő kilométerek alatt fokozott terhelés, de kerülendő az alacsony fordulatszám, mert nem tesz jót a motor egyes alkatrészeinek, és így az olajnyomás, ebből adódóan a kenés mértéke is jóval csekélyebb.