A koronavírus, azaz a COVID-19 járvány romboló hatásait a világon szinte minden gazdasági szereplő megérezte. Az autóipar sem jelentett kivételt ez alól, sőt, talán ezt az ágazatot érintette leginkább. A helyzet most is roppant képlékeny, így hosszú távú, a jövővel kapcsolatos egyértelmű végkifejletről még közel sem lehet beszélni.
Egyébként sem volt hurráoptimizmus
Az utóbbi évek statisztikáit figyelve szinte biztosan lehetett tudni, hogy a 2020-as közel sem lesz rekordév az autóeladások tekintetében. A globális rekord 2017-ben volt, amikor több mint 95 millió kocsit sikerült értékesíteni. Azóta, ha minimálisan is, de minden évben folyamatos csökkenésről beszélhetünk. A legnagyobb autóipari beszállító, a Bosch 2019-es előrejelzése, az idei évre már kevesebb, mint 90 millió eladott gépjárművet, és több mint 40 százalékos profitkiesést prognosztizált. Aztán tavaly év végén megjelent Kínában a koronavírus, ami gyorsan az egész világon elterjedt és egy olyan negatív folyamatot indított el, amire még a legrosszabb forgatókönyvekben sem gondoltak. Igen beszédes adat, hogy az egyik legnagyobb autóipari óriás Ford részvényei 10 dollárról 4,3 dollárra zuhantak vissza.
A zuhanás egyértelmű okai
A vírus hatására jelentősen megváltoztak a fogyasztási szokások. Természetesen a fő okot a családok bevételkiesése jelentette. Sokan vesztették el az állásukat, vagy sokakat csak részmunkaidőben tudtak alkalmazni. Ez hatalmas bevételkiesést jelentett, az pedig már magától értendő, hogy ilyen helyzetben nem egy új autó megvásárlása jelenti a prioritást. Ha valaki mégis most gondolkodott autóvásárláson, annak pedig közel sem kedveztek a különféle lakóhely-elhagyási és országbelépési korlátozások. Nem csak a vásárlási szokások megváltozása, hanem maga a termelés is jelentős problémákba ütközött. Több helyen le kellett állítani valamennyi gyártósort, hiszen a korlátozások értelmében, többen nem tudtak bejárni a munkahelyükre. A home office intézménye pedig, lévén gyakorlati termelésről beszélünk, nem jelenthetett megoldást. Több helyen is előfordult, hogy a „szükségállapot” következtében módosítani kellett a termelési gépezeteket, és az eddig előállított termékek helyett maszkok és lélegeztetőgépek készítésére álltak át. A helyzet, ha minimálisan is, de talán javul, viszont ahogy a bevezetőben írtuk, egyszerűen megsaccolni sem lehet, hogy mikor fog teljesen normalizálódni. Egyes előjelzések azt sem tartják kizártnak, hogy a tavalyi évhez viszonyítva Európában akár 40 százalékot is eshet az autógyártás.
