Minden valószínűség szerint a küszöbön van egy újabb magyar világsiker, a Magyar Tudományos Akadémia kutatói ugyanis olyan üzemanyagot tesztelnek, aminek emberi fogyasztásra nem alkalmas cellulóz az alapja. A belga szakemberekkel közös projekt ráadásul égető aktualitással bír, és még hátra van a megfelelő oktánszám elérése is.
Az Európai Unió legújabb irányelve szerint 2020-ra el kell érnünk, hogy a tagállamokban az üzemanyagok minimum tíz százaléka biológiai eredettel kell, hogy rendelkezzen. A most ismert és egyre népszerűbb bioetanol és biodízel gyártásához leginkább biomasszát használnak fel. Ez a szervesanyagtömeg jellemzően kukoricából és növényi olajokból áll, azaz ehető anyagokból. A szakértők szerint ahhoz, hogy 2020-ra megvalósítható legyen ez a cél, rengeteg munkára van szükség, ugyanis át kell térni a fogyasztásra alkalmatlan forrásokra, például a cellulózra. Csak így lehetséges megfelelő mennyiségű bioüzamanyag előállítása. Éppen ezért rendkívül fontos az a hír, amiről a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) számolt be nemrég a honlapján. Közlésük szerint a szervezeten belül működő Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai és belga kutatók közösen olyan módszert fejlesztettek ki a bioüzemanyag előállítására, mely alapja olyan cellulóz, amit sem az élelmezésben, sem a takarmányozásban nem lehetne használni. Egy teljesen új technológiának köszönhetően a cellulózból lehetővé válik a biobenzin előállítása, ez pedig beépíthető az ipari folyamatokba.
Hogy ez 2020-ra valójában milyen eredményre vezethet, egyelőre talán senki sem tudja megmondani. Ráadásul az új üzemanyag oktánszáma még nem megfelelő. Hátra van még egy izomerizácós lépcső, amikor 80-ra kell megemelni ezt az értéket. E nélkül a rendkívül fontos lépés nélkül ez a bioüzemanyag nem válhat teljes értékű benzinné. Az MTA tudósai szerint, ha minden stimmel majd, akkor a módszer könnyedén beilleszthető az olajfinomítókban zajló folyamatokba, azaz felcserélhető az alapanyag, csak más lesz a végtermék. Meggyőződésük, hogy ezt mindenféle probléma nélkül be lehet illeszteni a jelenlegi infrastruktúrába. Ez az új módszer leginkább úgynevezett lignin-technológiával valósítható meg. Ez egy igen speciális alapanyagra, a lignocellulózra épül, ezt használják fel nyers formában. Ezzel a módszerrel a szintén nem fogyasztható hemicellulózt és a lignint is át tudják alakítani teljes értékű üzemanyaggá. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai éppen ezért ennek kutatásába is mélyen beleásták már magukat, a szakma pedig kíváncsian várja 2020-as esztendőt.
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Adatvédelmi szabályzat