Tekerjük vissza az idő képzeletbeli fogaskerekét néhány évtizeddel és emlékezzünk vissza a biztonsági öv térhódítására, amelynek emberek milliói köszönhetik életüket.

Igény szülte

A jelenlegi gépkocsik biztonsági felszereléseit ma már a végtelenségig lehetne sorolni, ám volt idő, amikor még az öv is újdonságnak számított. Az autók rohamos elterjedése következtében folyamatosan nőtt a közúti balesetek száma. Megkérdőjelezhetetlenné vált: valamit ki kell találni annak érdekében, hogy az emberi élet ne legyen veszélyben a közutakon és még a súlyosabb balesetek is túlélhetőek legyenek. A megoldás most is, mint annyi más esetben, az Egyesült Államokból jött, ahol a sérülteket ellátó orvosok követelték olyan biztonsági eszköz megalkotását, ami meggátolja, hogy az autóban ülők kiessenek.

Kétpontos biztonsági övek

Az első megoldást a kétpontos biztonsági övek jelentették, amikkel még ma is találkozhatunk a távolsági buszokon vagy a repülőgépeken. Itt lényegében csak egy pántról volt szó, amit az utasok összecsatolhattak maguk előtt. Természetesen nem szabad lebecsülni ezt a megoldást, hiszen nagy előrelépés volt a semmihez képest. Annyit már elértek a derékövvel, hogy az utasok nem potyogtak ki a kocsiból, vagyis bizonyos típusú sérüléseket megelőztek vele, de innen még volt hova fejlődni.

Hárompontos biztonsági övek

1958-ban szabadalmaztatták a Nils Bohlin által megalkotott hárompontos biztonsági övet, (A Volvo P544-es típusa lett végül az első autó, melyet ilyen övvel láttak el), ami az autózás történetének egyik legfontosabb biztonsági megoldásának számít a mai napig. Bohlin forradalmi találmányának köszönhetően a halálos balesetek kockázata jelentősen csökkent. A „V”-alakú biztonsági öv már kellő védelmet biztosít a felsőtest számára is, ráadásul elődjéhez képest a bekapcsolása is igen egyszerű. Sokat mondó adat, hogy a becslések szerint a biztonsági öv használatának köszönhetően Európában évente közel 40 százalékkal csökken a halállal végződő közlekedési balesetek száma.