Az autó minden alkatrészének óramű pontossággal kell működnie, hogy gond nélkül használhassuk, a kellő teljesítménnyel. Ahhoz, hogy mindig meglegyen a tökéletes időzítés, a vezérműszíj vagy -lánc folyamatosan együtt dolgozik a vezérműtengellyel és a főtengellyel: együtt tartják tökéletes szinkronitású mozgásban a szelepeket és a dugattyúkat. Jóllehet, szinte teljesen ugyanaz a vezérműlánc és a vezérműszíj feladata, mégsem teljesen ugyanolyan a kettő. Cikkünkben a köztük lévő különbségeket vizsgáljuk és, hogy melyiknél mikor esedékes a vezérlés csere.
A motorban elhelyezkedő vezérműtengely szabályozza a szelepek működését, hogy mennyi levegőt és üzemanyagot engedjenek be, illetve ki. Ezzel egyidejűleg a főtengely a dugattyúkat mozgatja fel-le. Ezt hívjuk mechanikus időzítésnek, elengedhetetlen az alkatrészek közötti szinkronitás. Ha nem jól működik az időzítés, rossz a vezérlés, tönkremehetnek a szelepek, dugattyúk, mi több, akár még maga a motor is. A vezérműszíj és a vezérműlánc feladata tehát az alkatrészek mozgásának harmonizálása egymással, hogy jókor és jól mozduljanak.
A vezérműlánc tulajdonképpen ugyanúgy működik, mint a vezérműszíj. Különbség csak a motortérben való elhelyezkedésükben és az anyagukban van. Míg az egyik fémből készül, addig a másik megerősített gumiból. Eleinte kizárólag vezérműláncokat alkalmaztak az autógyártók, a szíjakat csak az 1960-as években vezették be a tömeggyártásba. Utóbbiak csendesebbek fémes társaiknál, és anyagukból adódóan értelemszerűen a gyártásuk is olcsóbb. A vezérműláncokat a motorban ellátják egy „házzal”, kenéséért pedig a motorolaj felelős. Működésükből és anyagukból következően ezek jóval hosszabb élettartammal bírnak, mint a szíjak. Ezzel szemben a szíjak a motoron kívül helyezkednek el, hajlamosak a kiszáradásra és a megrepedésre… Az elmúlt években egyre inkább megfigyelhető a tendencia, miszerint a gyártók előszeretettel alkalmazzák újra a láncokat. Folyamatosan fejlesztik őket, igyekeznek minimalizálni a zajukat és a vibrációjukat. A vezérműszíjakat legtöbbször vízpumpákkal együtt szokták cserélni, azonban a láncos vezérlések esetében erre nem igazán szokott szükség lenni. Ha nem tudod, pontosan milyen típusú vezérlés van a kocsidban, olvass bele az autód kézikönyvébe, ahol biztosan megtalálod az erre vonatkozó információt.
Az újabb, vezérműszíjakkal ellátott modellekben akár 160 000 kilométeren át is bírhatják az alkatrészek. Az idősebb autókban azonban ennél jóval sűrűbben, nagy átlagban kb. 100 000 kilométerenként cserélni kell. Az autószerelők azt szokták javasolni, ha tönkremegy a vízszivattyú, akkor a vezérműszíjat is cseréltesd ki – vice versa is így működik. Annál is inkább javasolt, mivel a szíjat is el kell távolítani az esetek zömében ahhoz, hogy hozzáférjünk a vízpumpához, és kicseréljük azt.
Idővel a vezérműszíjfogak elkophatnak, megtörhetnek, ami miatt másként fog már mozogni a szíj a szíjtárcsához viszonyítva, átalakul a mechanikus időzítés. Sajnos nem igazán vannak egyértelmű előjelei a vezérműszíj elhasználódásának. Sokszor hirtelenül, különösebb előjel nélkül szakadnak el, ezért is fontos a gyári előírásokat betartva, időben cseréltetni őket. A motor működését nagyban befolyásolja a vezérműszíj állapota, így, ha elhasználódik, akkor az erőforrás rángathat, leállhat, jelentősen visszaeshet a teljesítménye. A vezérműlánc tönkremenetele esetén hasonló problémák jelentkezhetnek, ezek mellé még nagy zajjal is járhat.
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Adatvédelmi szabályzat