Nem a klasszikus gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet, de azért simán belehalhatunk

Nem a klasszikus gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet, de azért simán belehalhatunk

Szeretünk száguldozni, ellenségünk a traffipax, és a félretett pénzünk rendszeresen büntetésekre megy el? Ne örüljünk a hírnek, miszerint nem a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet. Ugyanis mégis, csak nem a klasszikus fajta. Erről mesélünk az alábbiakban.

Még a zebránál sem adnak elsőbbséget

Meglepő hír keringett néhány hete a médiában: kiderült, írták a lapok, hogy a közhiedelemmel ellentétben mégsem a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet. Ha kicsit utánanézünk, látjuk, hogy azért ennél árnyaltabb a kép: a relatív gyorshajtás volt a legtöbb esetben a baleset okozója. Nem az előírt sebességet nem tartották be a sofőrök, hanem az útburkolat állapotához, a forgalmi és látási viszonyokhoz képest választották meg rosszul a sebességet – de ez utólag aligha vigasztalja a balesetek elszenvedőit. A konkrét gyorshajtás tavaly mindössze 118-ért felelt a 16 757 személyi sérüléssel járó balesetekből, ami az országban történt. Sok baleset történt azért is, mert a sofőrök figyelmen kívül hagyták az elsőbbségadást jelző táblákat vagy a kellő követési távolságot, és a gyalogosoknak sem nagyon szeretnek elsőbbséget adni, még akkor sem, ha már a zebrán járnak. A rendőrség zebra-terv néven elhíresült intézkedéssorozata ez utóbbiakat tanítja helyes közlekedésre, nem kell sok, hogy elvegyék a szabálytalankodó jogosítványát. Több mint 700 súlyos baleset történt emiatt, míg a gyalogosok nem sokkal több, mint feleennyi alkalommal léptek le szabálytalanul az úttestre.

Négyszeres fékerő kell a dupla sebességhez

Ha a sofőr óvatosan, nyugodt tempóban vezet, a fent felsorolt esetek egy részét meg lehet előzni. Minél gyorsabban hajtunk, annál nagyobb fékerő kell az autó megállításához – ez eddig világos. Na de azt tudták, hogy ha dupla akkora sebességgel hajt az autó, négyszer olyan nagy erő szükségeltetik a megállításához? Ha például nem 30, hanem 60 kilométer/órával haladunk, akkor nem duplázódik, hanem négyszereződik a szükséges erő. 120 kilométer/óránál már tizenhatszor nagyobb erőt kell kifejteni a féknek, hogy megfékezze a gépjárművet. Számításba vesszük ezt, amikor begyorsítunk a buckás, kátyús, nyomvályús aszfalton, vagy amikor a szakadó eső ellenére sem lassítunk, mert minél előbb haza akarunk érni? Lehet, hogy így érjük el: soha többé nem jutunk haza. Ráadásul a fékek munkáját nehezíti az autó terhelése is, mert minél nagyobb a súly, annál jobban erőlködik a fék. Ha jól megpakolt autóval, elhanyagolt fékrendszerrel hagyjuk figyelmen kívül az útviszonyokat, az időjárást és a forgalmat, még nehezebb időben megállítani az autót. Ezen túl a fékszerviz is annál hamarabb válik esedékessé.