Használtautó vásárlása esetén mindig felmerülő kérdés, hogy itthon, a magyar utakon használt kocsik közül válasszunk, vagy próbáljunk meg külföldről beszerezni egy megkímélt állapotú, hasonló paraméterekkel rendelkező járművet. Ha az utóbbit gondoljuk jobbnak, akkor nem árt, ha belekalkuláljuk a vételárba a honosítás költségeit is. Megpróbáljuk összeszedni, hogy mik lehetnek ezek.
Melyik országból hozzunk autót?
Ha mindenképpen külföldről szeretnénk behozni és honosítani egy autót, akkor nem mindegy, hogy melyik országból tesszük ezt. Más szabályok vonatkoznak ugyanis az Európai Unióból behozott autókra, az európai szabványnak megfelelő, de nem Uniós kocsikra, illetve a nem európai tulajdonosoknak készült gépjárművekre. Kezdjük a legvégén. Ha például be szeretnénk hozni Amerikából egy autót, akkor minden egyéb költség mellett azzal is szembe kell néznünk, hogy adott esetben nem használhatjuk az európai utakon. Ennek oka, hogy az amerikai szabályozás eltér az európaitól, ha például a környezetvédelmi normákat nézzük. Emiatt valószínűleg nem fogjuk tudni forgalomba helyezni a kocsit, hacsak valamilyen komolyabb átépítésen nem esik át. Ebben az esetben viszont a költségek olyan magasra rúghatnak, hogy már nem éri meg az egész folyamat. Ha az Európai Unión kívülről szeretnénk autóhoz jutni, de a kontinensen maradunk, akkor az egyéb kötelező költségek mellett még a VÁM kifizetésével is kalkulálnunk kell, ami jelentősen meg tudja dobni a kocsi árát. Ez szintén nem tűnik jó ötletnek emiatt. Érdekes módon olyan országok is ide tartoznak, mint Norvégia, Svájc, vagy az Unióból nemrég kilépő Nagy-Britannia. Mindezek miatt, ha költséghatékonyan szeretnénk autót vásárolni, ugyanakkor ragaszkodunk a külföldi beszerzéshez, akkor az Európai Unió területén kell keresgélnünk. Nézzük, hogy milyen költségek lehetnek az innen beszerzett gépjárművekre.
Mennyit kell fizetnünk?
Az EU-ban jelenleg forgalomban lévő, használt autók természetesen meg kell, hogy feleljenek az egyre szigorodó környezeti normáknak, így ezek közül bátran válogathatunk. Ha sikerült hazahoznunk, akkor a következő költségeket kell kiköhögnünk: a műszaki szemle vagy a műszaki vizsga díja, attól függően, hogy érvényes műszakival, vagy anélkül jutottunk az autóhoz. Előbbiért alig 8000 forintot, míg utóbbiért közel 40 ezer forintot kell leszámolnunk. Nem hagyható ki az eredetvizsgálat a külföldről behozott kocsik esetében, ez nagyjából 20 darab ezresbe fog fájni nekünk. Ezeken kívül az okmányirodai illetékeket kell szépen sorban kifizetnünk, úgy, mint: a forgalmi engedély kiállításának illetéke, a törzskönyv illetéke, valamint a rendszámtábla díja. Ők hárman jelenleg 22 ezer 500 forintba kerülnek együttesen. Ez összesen nagyjából ötvenezer és nyolcvankétezer-ötszáz közötti összeg. Aztán persze ne felejtsük el a regisztrációs adót, amelynek mértéke függhet az évjárattól, a teljesítménytől, a hajtástól. Az elektromos autók behozatalára manapság kedvezmények is járhatnak. Emiatt a teljes díj nagyon változó, akár alig több, mint tízezerből is megúszhatjuk, de egy nagy teljesítményű diesel üzemű autó adója akár a százezer forintot is meghaladhatja. Fizethetünk továbbá vagyonszerzési illetéket, ami hasonló kiadást jelenthet. Itt is előnyben részesítik manapság a hibrid és az elektromos autók behozatalát, ezekre jelentős kedvezményeket kaphatunk. Mint láthatjuk, a külföldi autók behozatala sok kisebb-nagyobb költséget vonhat maga után, így legyünk nagyon körültekintőek a vásárlás alkalmával. Nem mindegy, hogy egy kisebb teljesítményű elektromos autóra kell kifizetnünk pár tízezer forintot, vagy egy nagy, benzintemető monstrumra több százezret. Ha ezeket a kiadásokat belekalkuláljuk a vételárba, akkor tudjuk a valós értékén kezelni az esetleges vásárlásunkat.
